Anyakönyvek

Bánhidai Egyházközség első születési anyakönyve

1719 márc. 27 - 1731 márc. 29

Folytatása a bánhidai plébánián.

Bánhida első anyakönyvében szereplő szőlősi lakosok

Vértesszőlős alapítóiról Bánhida első anyakönyve is tartalmaz bejegyzéseket. A falu középkori elődjét Villa Scellust egy 1244-ben kelt okirat említi, mint királyi vincellérek által lakott települést, tehát nem véletlen a falu elnevezése, mert márt a honfoglalás korában is lehettek  szőlők a település határában. A törökök 1541-ben foglalták el a falut, amely akkor négy jobbágyportából állt, de a lakói rá két évre elmenekültek a faluból. Az újra település az 1700-as évek elején indult meg. 1717-es nyilvántartás 17 református vallású magyar és 5 r. katolikus szlovák családot tart nyilván. A református magyarok hasonlóan Bánhidán történtek szerint elköltöztek. 1720 után a betelepülő szlovákok számára Bánhida testvér településnek számított széles rokoni kapcsolatok alakultak ezt igazolják a bánhidai születési anyakönyv bejegyzései, ahol a született gyermek szüleinek és tanúinak hovatartozását is feltüntették. Az alább készült kivonatok csak azokat a beírásokat tartalmazzák ahol a Szőlős falut( Sölösiensis ) bejegyezték.

A Szőlősi Krónika közöl egy kimutatást az 1720-ban készült adózási összeírásban szereplő őslakosokról.

Németh András, Fekete György, Jósika János, Takács Tamás, Kukuda György, Vollner János, Gombás Péter, Didia György, Udvardy György, Molnár György, Vargha István, Bánhidy Ferenc, Petróczki István, Csúz András, Molnár András, Pasit András, Soós Pál, Kupcsó Jakab, Kolár Miklós, Hornyák Márton

 Érdemes a  bánhidai anyakönyvben utána keresni ezeknek a neveknek.