Jobbágyfelszabadítás Bánhidán

Jobbágyfelszabadítás Bánhidán

( A kisparaszti magángazdálkodás története .)

Nyitrai Állami Levéltár eredeti dokumentumából nyelvileg pontosan átvéve.

Úrbéri Egyezség

Melly mai alulírott napon , és esztendőben néhai Nagy Méltóságú Galántai és Fraknói Gróf Eszterházy Miklős cs. kir. valóságos belső titkos Tanácsos Úr örököseinek mint a Tatai Uradalom tulajdonosainak meghatalmazottja Tekintetes Bocskay Ignác uradalmi Igazgató Úr között egy részről, más részről pedig Bánhida helység telkes és zsellér jobbágyainak alulírott meghatalmazottjai tekintetőleg általuk a volt úrbéri jobbágyság és minden bármelly néven nevezett érdekeltek között a határ rendbeszedése legelő elkülönüzése tagosítás , és a faizási élvezetek szabályozása tárgyában , a tekintetes Komárom Vármegye Alispáni hivatalnak 1864-dik évi Áprílis 21-én 286/polg sz alatt kelt , az egyezkedési kísérletek újabban is elrendelő végzése folytán , Tekintetes Szilasi Pázmány Zsigmond Úrnak , Tektes Komárom Vármegye I. alispánjának , nem különben Tekintetes Vetserey Károly , Tektes Komáromi Vármegye Tatai Járás Főszolgabírájának , és Loysch Imre esküdt uraknak jelenlétükben , és közre munkálkodásukkal minden viszonyoknak érett megfontolással párosult figyelembe vételével, következőkép köttetett meg :

1-ször Jelen egyezségnek alapján az eddig törvényadta módon létrejött előmunkálatok , különösen pedig az 1858-diki Augusztus 23-án hitelesített földbirtokkönyv és térkép , úgy az ugyanazon hónap 26.-án hitelesített osztályozási okmány szolgálván - mindenek előtt kijelentik, hogy ez idő szerint támaszkodva az illető földeken mentesítési munkálatokra , Bánhidán harmincöt 35 úrbéri jobbágyhely, és hatvannégy úrbéri házaszsellér létezik.

2-szor A fent írt 35 úrbéri telek után , úrbéri illetőség képen jár a volt úrbéri telkes jobbágyságnak azon okbúl mert Bánhida helység az urbér behozatalakor létrejött okmányok szerint a harmadik osztályba tartozik, és így egy-egy úrbéri telek belső és külsőségi illetősége harmincöt /:35:/ holdat képez , összvesen belsőségben , szántóföldben és rétben 1225 holdat bírnak, ellenben a volt úrbéri telkes jobbágyok , a fent hivatkozott , hitelesített földbirtok könyv útmutatása szerint, úrbéri földek gyanánt tettlegesen 1405 - 1200 ¤öles holdat , melly hold mennyiség a hiteles osztályozási okmány alapján osztálozott holdakban kifog számítatni, melly két rendbeli t: i: a törvényes illetőséget , és a tettleges állapodott kimutató mennyiségnek összevetéséből kitűnik miszerint a volt telkes jobbágyok birtokában maradvány , vagyis a remanentialis földek is léteznek . Ezen maradvány földek mennyisége a jelenlegi egyedül 1200 ¤ ölével számított hold mennyiséget véve figyelembe 180 -1200 ¤öles holdra terjed , melly számszerinti mennyiség és hiteles osztályozási okmány alapján fog osztályozott holdakban véglegesen megállapítani. Az e képen véglegesen megállapítandó maradványföldek mennyiségébül a volt telkes jobbágyok az Uradalom részére megváltás képen egy negyed részt tulajdonilag vissza bocsátani tartoznak, a többi háromnegyed rész a telkek számának arányában teendő felosztás mellett a volt telkes jobbágyság tökéletes tulajdona maradván.

3-szor A római catholika Szentegyháznak a fent említett hitelesített földbirtokkönyv 48-dik lapján elősorolt belsőségi , és külsőségi birtoka a rom: cath: Plébániának és oskolamesteri hivatalának ugyan azon lapon elősorolt belsőségi és külsőségi birtoka , úgy az egyházfinak a legutóbbi canonica vizitációban beiktatott birtoka is az uradalom Patronatusi jogának világos fenntartása mellett, valamint a helység jegyzőjének használatába átengedett a birtok könyv 52-dik lapjain elősorolt birtoka ugyanannyi mennyiségben mint azok az osztályozási okmány szerint osztályozott holdakban kiszámitattni fognak, ki fog hasítattni.

4-szer A Bánhidi lakossági községi föld gyanánt 110 holdakat vévén követelésbe, de az 1858-dik évi Augusztus 28-án hitelesített földbirtokkönyv szerint , csupán 26, 97 rész hold lévén községi föld gyanánt felvéve, egyezkedő mindkét felek tekintetbe vévén , ezen földek eránt eszerint fennálló jogczimmel kétségességét, abba egyeztek meg , hogy a Méltóságos Uraság a fentebb említett 110 hold községi vagyon kiegészítéséhez, a fenemlített 26 egész 97/100 rész hold birtokkönyvileg is a községre írt földmennyiség beszámításával, 60 azaz hatvan osztályozott holdakkal járul, a többi 50 az az ötven holdakkal a községbeli lakosok a magukéból fogják szintén osztálozott holdakkal pótolni, megjegyeztetvén , hogy valamint ezen községi földek, úgy a harmadik pontban megnevezett benefitiátusok földje is , egy tagban egymás mellett, s amennyire a viszonyok engedik a lakossághoz legközelebb eső, s aránylag a legjobb minőségű földekbűl fognak kiadatni.

5-ször Legelő illetőségben részesítendők lesznek : az ugyan :

a,/ a volt telkes jobbágyság 35 telek után

b./ 64 úrbéri háza zsellér 8 -at egy telekre számítva 8 telek után

c./ Tisztelendő catholikus Plebános Úr ugyanannyi telek után mint amennyire valóságos birtoka az osztálozat szerinti kiszámítás útján terjed

d./ a catholicus oskolamester 4/8 telek után

c./ a helység jegyzője 4/8 telek után

a tisztelendő Plébános és a mester urak legelőbéli illetményére nézve az uradalom Patronátusi joga szintén fentartottnak kijelentvén.

6-szor A legelő beli illetőség egy-egy telek után 14 az-az tizennégy holdban állapítatik meg, holdját 1200 ¤-őllel számítva , melly összes legelői illetőség amennyiben az utóbbi kimutatandó helyiségi megállapodás szerint a gyeplegelőbűl ki nem kerülne, a második osztályba sorozott földekbűl fog pótoltatni.

7-szer Azon uradalmi földekbül, mellyeket a volt jobbágyok úrbéli földjeik között az uradalom beleegyezése folytán eddig haszonbérbe használtak , mellyekhez azonban ők némi igényeket formáltatni véltek , összesen 344 azaz háromszáznegyvennégy osztályozott holdak fognak a volt telkes jobbágyság részére telekszám szerinti arányban kimetszeni, és a sessionális jobbágyságnak tulajdonába minden megváltás nélkül átbotsájtani.

8-szor Úrbéri faizásban eddig a volt telkes jobbágyság és úrbéri házas zsellérség részesülvén a faizási viszonyok végleges elintézése tekintetében, az eddig jogosított volt jobbágyság kérésére megállapíttatik : miképpen nekik erdő helyett minden egy-egy telek után - 8 zsellért is egy telekre számítva - 4 azaz Négy 1200 ¤-öles hold élő föld fog átadatni, valamint a volt jobbágyságnak mindennemű faizási haszonvétele, úgy szinte az őt eddig terhelt viszont szolgáltatások is a jelen egyezség jogérvényre emelkedésével megszüntetvén. Faizási élvezet pótlása fejében tehát , a volt telkes és zsellér jobbágyság részére 43 telek után összesen 172 azaz Egyszázhetvenkét 1200 ¤-öles élő föld lesz kihasítandó.

9-szer A hitelesített térképen és földbirtokkönyvben elősorolt belső telkek ide értve az úrbéri házas zsellérek birtokába lévő 16 egész 24/100 rész 1200 ¤-öles hold ház folytatásokat is a magok mostani állapotában ezentúl is megmaradván, a külsőségű illetőségeknek helyiségére nézve következő megállapodás történt. A hitelesített térképen látható Madárhegyi erdőrész 1824-dik évi vágásnak felső falu felöli sarkából a külső canális kertek mögött az Általéri uradalmi canálison át a birka majori belsőség előtt egyenes vonal fog állandó vonalként hozatni, ezen a szükségeshez képest a Madárhegy felé továbbra is egyenes irányban folytatandó vonalra egy részibűl azon vonal fog támaszkodni, melly a Dubnyiki erdőnek XXXIX térkép számú terület és az AlsóGallai határ által az 1846-diki vágás oda szegellésével képzett sarkábúl fog az imént említett állandó vonalra huzatni - másrészről pedig a Patári határtól lészen egy vonal az Öregtó fenéki medren átvonuló felső canálissal párhuzamosan az említett állandó vonalra huzatni. Ezen most körülírt három vonalnak kijelölése után megjegyeztetik miképp a mérés az imént kijelölt az öreg tó canálissal az állandó vonalra párhuzamosan vezetendő mozgóvonal s a Patári határnál kezdődvén egyrészről a Szent Györgyi és Szőllősi határ LIV számmal jelölt uradalmi erdő, Bánhidai szőllők, Alsó Gallai határ másrészről pedig a Patári határon túl vezetendő mozgó az ezzel kapcsolatosan könyököt képező állandó vonal, és a szinte ezen állandó vonalra az Alsó Gallai határrúl erszkedő mozgó vonal között, a helység körül folytattatik, tekintőleg bevégzendő is lészen.

A fentebbi vonalak közt eső uradalmi birtokon kívül a fennálló uradalmi fűrészmalomhoz 12 hold, a Lapatári malomhoz pedig 21 hold osztálozott holdakat fog szitén az uradalmi birtokból a körülményekhez képest lehetőleg olyan formában , hogy e területek a canálisok mindkét partjára terjedvén, a malmok mennyiben lehet e területek közepére essenek, - kihasítani. A malmok körül lévő haszontalan területeket a térségbe nem számítva, kiköttetvén e helyüt még az, hogy a Bánhidi határon keresztül menő malom csatornák tisztogatása tekintetéből a csatornák minkét partján egy-egy öl szélességű térség fog mint uradalmi tulajdon egész vonalában a csatornákhoz hozzá méretni, s tiltva lesza Községnek a malom csatornákban a víz folyását bármi módon gátolni, vagy a csatornából a vizet elvezetni, vagy bármi czélra felhasználni.

( Megj :Bánhida község földterületeinek pontos behatárolását tartalmazzák a hiányzó pontok)

( a kéziratból innen hiányzik a 10, 11, 12, 13, 14, 15 16, 17, 18 -dik részmegállapodás)

19-szer A község lakosai egymás erányában kötelezik magokat arra, hogy a Ki a munkálkodó mérnöknek bevezetése után 8 napok alatt birtokának egy tagba leendő kivitelét írásban bejelenti, annak a Község lakossai többsége által meghatározandó helyen azt kivenni joga leend.

20-szor A tagosítási illetőleg mérnöki munkálatokhoz szükséges napszámosokat és fuvarosokat a törvény szerint a Község tartozván kiállítani.

21-szer Ezen egyességnek minden pontja egymással szoros össz kötetésben lévén , amennyiben ne talán annak bármely pontja jogérvényre nem emelkednék, mind az uradalomnak mind a volt jobbágyságnak jogában állni az egész egyességtől elállani, melly esetben az itt tett nyilatkozatok és kötelezettségek semmisebnek és érvényteleneknek lesznek tekintendők, miből következtetve a jelen egyesség 10.-dik pontjában hivatkozott a Budai Cs. Kir. Országos Törvényszék előtt tárgyalt per is egyelőre és csupán felfüggesztendő lévén csak a jelen Úrbéri egyesség jogérvényre emelkedése esetében lesz kiegyenlítetnek tekinthető és eképp megszüntetendő.

Melly Egyesség három eredeti példányban szerkesztve felolvasás után mindkét fél által elfogadtatván , aláíratott.

Kelt: Bánhidán 24-én Május 1864.

Bocskay Ignác sk.

mint néhai Nagy méltóságú Gróf Eszterházy Miklós örököseinek közös meghatalmazottja

Tittler Gyula ügyvéd, Tanov Ferenc jegyző , Horváth József Bánhidai plébános

Bánhida részéről  : Forisek János  bíró

Benkovits Péter   választmányi tagok

Kubinger István                                                                  Gajárszki István

Heringer József                                                                     Locki Pál

Nagy Pál                                                                                 Szabó József

Izing György                                                                          Holczhakker István

X Harasta János                                                                     Havrantsik Mihály                                                             (x írni nem tud, ezért Tanov Ferenc jegyző hitelesíti )

X Szabó Pál                                                                              Homola Imre                                                                    ( írni nem tud, ezért Tanov Ferenc jegyző hitelesíti )

Dobek Ferenc

Nagy Pál

Szlis József

Hogy e jelen egyesség az együttműködő Úrbéri Bíróság előtt az illető felek s azok meghatalmazottjai által köttetett, a felolvasás után szabad akaratból elfogadva aláiratott, hivatalosan bizonyítjuk

Bánhidán 1864-dik év május 24.-én

Szilasi Pázmány Zsigmond t. Komárom Vmegye első alispánja

Vetserey Károly ugyanazon t. Vármegye főszolgabírója

Loysch Imre ugyanazon t. Vármegye sküdtje

pecsét helye

pecsét helye

Bánhida Község bírói ( Mai értelmezésben polgármesterei)

1737 Smudla Gáspár

1768 HulczogerJózsef

1798 Boda József

1799 Lóner Antal

1800 Boda József

1819 Vajger György

1825 Pásztor János

1832 Gajárszki János

1840 Szabó József

1846 Tóbiás József

1849 Gajárszki István

1864 Forisek János

1896 Izing István

1912 Smudla Imre

1913 -18 Izing Mihály. 

1919 Izing Mihály

1920 Smudla Imre

1940 Smudla József

1945 Dodek József

Az 1864 május 24-én Tatán elkészített földkiosztási összesítő, a jobbágyfelszabadítás egyik lényeges  dokumentuma.

Bánhidai úrbéri egybehasonlítás

( az eredi kézirat nyelvezete szerint )

Úrbér behozása alkalmával 1768 évben tételesen a Bánhidai helységek III. rendű osztályba T. Komárom megyében 24 hold szántóföld az urbárium szerint 1 hold belsőségek és 10 hold réttel, az az egy egész urbán telek után 35 hold járandósággal.

Talált pedig akkor az urbán szabályozást végre hajtó T. megyei kitűző közösség e határban 35 úrbéri egész helyeket, mellyek után a törvényes járandóság

belsőségben 35 hold

szántóföldben 840 hold

rétben 350 hold

össz: 1225 hold

A határ újabb felmérése folytán készített és 1858 aug. 28-án hitelesített földbirtok könyv szerint, bírnak a bánhidai vóth jobbágyok kezelőként a jelenleg is meglévő 35 urb. telek után holdját 1200¤-öllel számolva

belsőségben 117,67 hold

szántóföldben 1035,03 hold

rétben 252, 34 hold

össz. : 1405,04 hold

Az 1836 urb. törv. X cikk. § 69 alatt elrendelt földosztályozás eszközöltetvén , a birtok könyv szerint újra kidolgoztatott, melly után 35 urbán telekhez tartozó birtokösszevetés osztályozottan ekép áll

belsőségben 117,67 hold

szántóföldben 1046,77 hold

rétben 267,81 hold

össz.: 1432,25 hold

A törvényes járandóság lévén mint fennt 1225 hold. Bírnak tehát a volt jobbágyok, általok 207,25 hold megváltandó remanentia földet. Folyó évi Május 24.-én az uradalom és a vót jobbágyság között létre jött elkülönözési és tagosítási egyesség 27 pontja következtében megváltatik az urbán felesleg birtok ¼ résszel természetben, melly lészen a 207,25 holdból 51,81 hold.

Az urbéri maradvány vagy felesleg összege 207,25 hold örök megváltás képpen az uradalomnak vissza adandó ¼ rész lévén ...........................................................51,80 hold.

Marad 35 urban telkes bíró gazdák között birtok arányilag felosztandó megváltott felesleg föld 155.44 hold.

Hozzá adván a törvényes járandóságot belső és külsőségekben 1225 holdhoz,

Urb. belsőség szántóföld és rét összevetve 1380,44 hold melly a birtokos telkes gazdák kivánatához képest telek arányban rendesen kihasítatni fog, a belsőségben azok a régi állapotban meghagyva.

A legelő elkülönözésére és határ összesítésre nézve f. é. Máj. 24.-én kötött barátságos egyesség 6-dik pontja szerint jár , minden egész urb. hely után 14 hold legelő.

Részesülnek pedig a legelőből következők, a kitett telkek arányában.

Úrbéri telkes gazdák 35 telek után 14 holdjával 490 hold

64 urbéri háza zsellérnek 8 telek után 112 hold

B. plébánia birtoka 2 3/8 telek után 33 2/8 hold

Oskola Mester 4/8 telek után 7 hold

Helyiség jegyzője 4/8 telek után 7 hold

Kiadandó legelő mennyiség 1200¤ öllel számítva 649 2/8 hold

Az eddig gyakorlatba volt úrbéri faizási élvezet egyedül rőzse fából állott, annak értékét szemügyre véve és az ellenszolgáltatásokat levonva, egy úrbéri telekre alig esett volna 2 hold erdő, azonban a fentebb idézett f. é. Máj. 24.-én kötött barátságos egyesség 8-dik pontjában - a volt jobbágyok inkább ragaszkodván földekhez - erdő helyett, minden egy úrbéri telek után az ellenszolgáltatások jövörei megszüntetésével, 4 hold élő föld kiadása állapítatott meg. Igy lészen úrb. faizás fejében az 1953 év Március 2.-i Kegyes nyiltparancs 10. és 11.§ értelmezésénél fogva az élvezet és szolgálatmány kiegyenlítésével egyességileg 1200 ¤ -őles holdakban szántóföldekből kiadandó a telkes gazdáknak 35 telek után 4 holdjával 140 hold, az úrb. házas zselléreknek 8 telek után sz. 32 hold.

Összesen az erdő helyetti birtok 172 hold

Az érintett f. é. Május 24.-én kötött elkülönözési egyesség 7.-dik pontjában a nem uradalmi földekből mellyeket a volt jobbágyok úrbéri földjeik között használtak, az Uraság minden további igények kielégítése céljából a volt jobbágyságnak megajánlott 344 osztályozott holdakat. Ellenben a vót jobbágyság ajánlott a Községi földbirtok pótlására, az egyesség 4- pontja szerint 50 osztályozott holdat, ezen mennyiséget előbb írt 344 hold ajándék föld mennyiségéből levonva , marad a telkes gazdák között, az úrbéri járandóságon kívül telekaránylag felosztatván 244 hold.

A községi kiegészített birtok az Uraság által tett ajánlattal lészen idézett egyességi 4.- pont következtében 110 osztályozott hold, a községi belsőséggel együtt értve.

Mindezek után és a többször említett úrbéri elkülönözési egyesség kivánataihoz képest pontosan eljárva , az illetékeket minden részben közelítőleg kimérvén, lészen összesítve és elkülönítve az egyesség 9.-dik pontjában körülírt vonalak közt egyénileg kiosztandó és felosztandó, a belső birtokokat is az állományokhoz értve a következő összeállítás szerint.

Végső összesítés

Telkes gazdák 35 telek utáni törv. járandósága fejében  (saját megj.: mintegy 80 telkes gazda volt .)

osztályozott holdakban 1225 hold

megajánlott maradvány földek

telek arányilag osztályozott holdakban 155,44 hold

különös urad. ajánlat következtében 294 hold

faizás kiegyenlítésére 1200¤ öllel 140 hold

legelő illetőleg 1200 ¤ öllel 490 hold

összesen 2304,44 hold

Házas zsellérek számmal 64-en

belsőségekben (házhely kerttel) 16,24 hold

faizási kiegyenlítésre 1200 ¤ öllel 32 hold

legelő illetőség 8 telek után 1200 ¤ öllel 112 hold

összesen 164,24 hold

Községi birtok egyesség 4. pontja szerint

osztályozott földekben 110 hold

Jegyző használatában belső és külsőség 28,60 hold

legelőből egyesség 5.- pontja szerint 7 hold

összesen 145,60 hold

R. C. Templom belső és külsőségekben 62,54 hold

Plébánia belső és külsőségekben 81,99 hold

legelő illetőség 33,25 hold

összesen 115,24 hold

Oskola mester belső és külsőségekben 14,27 hold

legelő illetőség 7 hold

összesen 21,27 hold

Egyházfi külsőségekben összesen 11,40 hold

Faiskola 1200¤ öllel , egyes. 12 pontja folytán 1 hold

Közös használatra kijelölt földvétel egyesség 13 pontja  1 hold

Mindösszesen 2822,74 hold

Azaz a kimérendő területek mind felsorolt járadékok teljes kielégítésére tesznek belsőségekben, külsőségekben és legelőben összv. 2822,74 össz. holdakat.

Tata, Május 25.-én 1864 ( olvashatatlan aláírás) kb.  Ruszknáry A. urad. főmérnöki

Ui.: Az alábbiakban egy sematikus rajzon bemutatjuk az úrbéri egyezség után kialakult bánhidai határt, azokkal a dűlő nevekkel amelyet magyarul, vagy szlovákul a helyi lakosok használtak.

  (forrás: Izing Mihály térképgyűjteménye )

Az egykori Bánhidai határ  ma Tatabánya ipari parkja.

A kisparaszti gazdálkodás végnapjai

Az 1864. évi Úrbéri egyezség által önálló paraszttá váló jobbágyok minden tudásukkal igyekezetükkel kezdték művelni földjeiket. A megélhetéshez, a gazdálkodás hatékonyságához négy alapvető feltétel szükségeltetett, első megfelelő nagyságú birtok, második az igavonó állatok és a kor színvonalán álló gépesítés, harmadik a mezőgazdasági szakértelem, negyedik a piaci értékesítési lehetőség. Ha sorra vesszük a feltételek közül az elsőt, sok olyan kis gazdaság jött létre 4-6 holddal, akik számára a legfontosabb még további földterületek megszerzése. Szabályos " földéhség" jött létre. Az 1910 évi felmérés szerint az összes magyar földbirtokosok száma a Nagy Magyarország területén 1 millió 600 ezer volt, ebből       1 millió 63 ezer olyan paraszti gazdaság ahol 10 holdnál kisebb területen kellett gazdálkodni. Ezzel a helyzettel új társadalmi jelenségek jelentkeztek, a beházasodás , s nem véletlenül alakult ki az "egyke" család típusa. A megmaradt uradalmi nagybirtokok, a hitbizománnyá alakult gazdaságok számára az elszegényedő paraszti réteg szolgáltatatta a cselédséget, és az iparosodás számára a munkás proletárok tömegét. A középparasztok a 20-30 holdas módosabb gazdák a tőkehiány és az értékesítés érdekében szövetkezeteket hoztak létre, ilyen volt Bánhidán a Hangya Szövetkezet és a Bánhidai Hitelszövetkezet. A szakértelem, az ismeretek továbbfejlesztésére szervezték az "Aranykalászos" tanfolyamokat. A két háború között a 20-as évek elején volt már egy új földosztás , amikor az első világháború hőseinek a Vitézi Rend tagjainak jutattak földeket. A baloldali pártok és a Nemzeti Parasztpárt követelését a háború vége hozta el.

A háború még be sem fejeződött, amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. márc. 15-én meghirdette földosztási programját, amelyet a Nemzeti Parasztpárt is támogatott. A földalapot a nagybirtok rendszer felszámolása biztosította, államosították az 1000 hold feletti birtokokat, és kis idővel rá - a Kommunista Párt nyomására - sorra kerültek a 100 hold feletti paraszti ( un. kulák ) gazdaságok is. A földosztás keretében országosan 642 000 család kapott átlagosan 5,1 hold földet, főként uradalmi cselédek , Szent György pusztán is hasonlóan a volt Eszteházy birtok került kiosztásra, de a József-laposi területből jutott Bánhidának is. Ez a földosztás hasonló helyzetet teremtett az 1910 - es birtokviszonyokhoz. A Kommunista Párt (MKP )még kivárt a szovjet tapasztalatokon alapuló kollektivizálási programjával, mert első lépésben a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) folytatott egyezkedésével a teljes hatalom megszerzésére törekedett. 1948 jún. 12-én az MKP és SZDP összeolvadásával megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). Az új párt első kongresszusán 1948. aug. 20-án Rákosi Mátyás meghirdette a párt mezőgazdasági kollektivizálási programját, ezzel megkezdődött a mezőgazdasági termelő szövetkezetek a tszcs-k szervezése. Az első szövetkezetek az alföldi régióban alakultak , 1949 elejére mintegy 300 tszcs jött létre. A hatékonyabb közös munka érdekében , az un. harmadik típusú tszcs létrehozása érdekében az MDP Titkársága már 1949 május 25-én elfogadta a tagosítás, azaz földek összeszántásával nagy művelési táblák kialakításának irányelvét. A kollektivizálás Tatabányán illetve az elődtelepülések ( Bánhida , Felsőgalla, Alsógalla) esetében kissé megkésve 1950 őszén indult meg. A szervezés során Bánhidán két tszcs alakult, első az Alkotmány tsz Mudróczki  János és Szeghalmi András ( a borász Bandi bácsi) vezetésével jött létre  52 belépővel,  az un.  paszinkai bikaistálló mögötti  Pásztor ház mint  tsz központ kiigénylésével . Mudróczki János a háború utáni báhidai közélet aktív szereplője volt ,az un Bánhidai Demokratikus Rendőrség  létrehozója és vezetője, jelentős földtulajdonnal nem rendelkezett, a bánhidai lakosok mint "lókupecet" tartották számon. A másik  tszcs Szabadság  néven  alakult meg amelynek vezetését Elek Jánosra bízták . Elek Jánosról tudni kell, hogy hazatérve Franciaországból nem lévén jelentős földtulajdona  ö is  állatkereskedelemmel kezdett  foglalkozni, és nem voltak igazán paraszti gazdálkodási tapasztalatai , mi sem jellemzőbb , hogy mindössze 400 négyszögölnyi belterületi földtet vitt a közösbe. A két bánhidai tszcs-t 1953 februárjában összevonták , elsősorban az Alkotmány tsz rossz gazdálkodására való hivatkozással.   1951 novemberében a Tatabányai Városi Tanács V.B. tszcsékkel foglalkozó ülésén  még Földesi Mártonné számolt be a tszcs gazdálkodásáról. Földesi Mártonné aktív közéleti szereplője volt Bánhidának, az MNDSZ elnökeként a politikai nagyrendezvények ismert szereplője. Felsőgallán Szabad Nép néven alakítottak tszcs-t, elnöknek Gaal Ferencet választották, de a felsőgallaiak szerint a háttérből Tremmel József irányított. A Városi Tanács V.B. két osztálya foglalkozott a tszcs-k helyzetével , a Mezőgazdasági Osztályon Tremmel József előadó, a Begyűjtési Osztályon Zámbó Vilmos főelőadó. A tanács sokat foglalkozott a megalakult tszcs gazdálkodási problémáival, az elmaradó betakarítási munkákra vasárnapi munkacsapatokat kellett szervezni , amelyben szerepet kellett vállalni a helyi tanácsi képviselőknek. Az 1950 októberében tartott első tanácstagi választáson több bánhidai lakos került be a Városi Tanácsba, (Földesi Mártonné az MNDSZ elnöke, Zábráczky Géza aki később országgyűlési képviselő is lett, Skrinyár János, Kukuda József, Ocskay Józsefné, Verli János, Riczu József a Bánhidai Erőmű munkás igazgatója, Ternovecz Józsefné, Pőltl József, Szlízs Józsefné tanítónő, Drozsgyák Antal ) , közülük többen a tszcs megalakulásában elsőként belépő tagok lettek , Földesi Mártonné, Kukuda József, Ocskay Józsefné , Ternovecz Józsefné, Pőltl József, Verli János, Vajger Jánosné, Székely Gyula , és akik a tszcs toborzásban is aktívan részt vettek. Ezt a célt szolgálta a "Szabad Nép" téli falusi esték előadások szervezése. A megözvegyült és kis földterülettel rendelkezők asszonyok, vagy a földosztáskor földhöz jutott, de igavonó állattal, eszközökkel nem rendelkező parasztok számára egy előnyös megoldás volt a tszcsbe történő belépés , a megalakuló tagság nagyobb részét ők alkották. A Síkvölgyön létrehozott Állami Gazdaság vezetőjének Harasta Katalint, vagy ahogy Bánhidán nevezték Katica nénit nevezték ki. A kinevezések természetesen a pártban és a városi képviselő testületben végzett munka érdemei alapján történtek. Harasta Katalin még 1947 őszén lépett be a Kommunista Pártba , rajta kívül még Hídvégi József és Riczu József voltak Bánhidáról az akkori KP Városi Pártbizottság tagjai. A Városi Pártbizottság irányítása alatt voltak a kerületi párt szervezetek . A tszcs-k eredményes munkájának érdekében az un. tagosításban, az egybeszántással kialakított nagy mezőgazdasági táblák művelésében látták a jó megoldást, amihez a létrehozott gépállomások biztosították a traktorokat. A tagosítással kapcsolatos irányelveket már 1949 máj. 15-én az MDP ( Magyar Dolgozók Pártja ) K.V. ülésén elfogadták. A tagosítás híre sok még egyénileg gazdálkodó bánhidai parasztot késztetett belépésre, mert a kuláknak minősített gazdától elvett földek helyett a falutól távolabb, rosszabb minőségű földeket mértek ki, és így járt az a kisparaszt is akinek a földje beleesett a tagosításba. A tszcs-k számára a szükséges épület és eszközállományt az államosítás módszerével biztosították. A Szabadság tszcs központjának az Általér hídja mellett épült Muraközi házat szemelték ki, annak államosításával, a Deszkametsző utca folytatásában több nagy egykori uradalmi gazdasági épület volt, amelyek később istállókká alakítottak, addig a belépők az állataikat otthon tartották és etették.

Az 1952 februári V.B. rendkívüli ülésén létre hozott nyolc tagú bizottság javaslatára az egész város területén 103 ház államosítását rendelték el. Fokozódott a középparasztokra irányuló politikai és gazdasági nyomásgyakorlás . A parasztság megismerkedett a megbélyegző " kulák" szóval , magát a szót orosz nyelvből vették át , és ott a nagyobb gazdák megnevezésére használták. Rákosi Mátyás szerint kulák az akinek földbirtoka meghaladja a 25 kat. holdat, vagy értéke a 350 aranykoronát. Az , hogy ki lett kulákká nyilvánítva azt a helyi (kerületi) kommunista pártszervezet V.B. véleménye ,és a helyi tszcs épület vagy eszközigénye befolyásolta. Tatabányán a tszcs-k munkáját külön a V.B. által kinevezett funkcionáriusok ( Csillik Ferenc, Boros József) ellenőrizték. A ma már ismert "Tanú" című filmjáték nyelvezetét használva , a "fokozódó osztályharc " jegyében a kisiparosokat, kocsmárosokat is kuláknak minősítették, az elvett ingatlanokban vagy ipari szövetkezetet, vagy szövetkezeti boltot létesítettek, pl. Bánhidán az egykori Czermann kocsmából Póstakürt vendéglőt, ami a nép száján csak "Kolhoz " kocsma lett , hátsó részén szövetkezeti gabonaraktár. Hasonló sorsra jutott többek között ,a Smudla féle kocsma és füszerbolt, a Kubinger kocsma, és a Wiszt tesvérek kis gépműhelye a vasbolttal együtt.   Ott ahol lehetőség volt ipari munkásnak menni , és ez Tatabányán a szénbányászat dinamikus fejlesztése miatt elérhető volt , sokan a korábban kapott 4-5 holdjukat felajánlották az államnak. A magángazdálkodók beadási kötelezettségei folyamatosan növekedtek, a kirendeltség vezetőknek , - pl. Bánhidán ifj. Golub Rudolfnénak is - jelenteniük kellett az adóhátralékosokat a Városi Tanácsnak. Ezekkel a módszerekkel sikerült a Szabadság tszcs-be toborozni Bánhida parasztságának 80 %-át, a kuláknak minősített gazdákat nem vették be a tagságba. A kollektivizálás nem hozta meg a mezőgazdasági termelés növekedését, a magángazdaságokhoz képest akár 20 %-os visszaesés jelentkezett. A közellátás nehézségeit jegyrendszer bevezetésével próbálták megoldani. Egy jegy szelvényre heti fél kg. hús, fél kg. rizs stb., mindennapossá vált a sorban állás.( Emlékszem gyerekkoromban már hajnali 5-kor beállított anyám a Spielmann bolt előtti sorba, hogy a decemberi disznóvágáshoz szükséges anyagok -rizs, paprika- meglegyen.) Érdemes pár adattal bemutatni a jegyrendszer végén elfogadott 1951 évi lakossági árakat, 1 kg fehérkenyér 2 Ft 80 fillér, 1 kg kristálycukor 11 Ft 20 fillér, 1 kg disznózsír 35 Ft , 1 l. étolaj 24 Ft, 1 kg marhahús 20 Ft 50 fillér, 1 kg sertéshús 26 Ft 40 fillér, 1 korsó sör 2 Ft 50 fillér ,..stb. Az élelmiszer árak befagyasztása még 1956 után is fennmaradt. A III. típusú tszcs-k esetén bevezették a munkaegység alapú elszámolást. Az egyes munkákra adott munkaegység értéke sok vitát váltott ki. Az év végén a tag évi összes munkaegysége alapján történt meg a terménybeli juttatás ( kenyérgabona , cukor ). Az 1953 évi őszi elszámolásnál egy munkaegységre 3 kg kenyérgabona kiadását engedélyezet a városi V.B. Begyűjtési Hivatala. Az 1953-as esztendő ugyanakkor jelentős változást hozott, Nagy Imre miniszterelnöké történő megválasztása mezőgazdasági politika újragondolását követelte. Lényegében ezt az időpontot (1953. júl. 4. ) tekinthetjük a kollektivizálás első szakasza végének. Valójában a folyamatot- a kisparaszti gazdálkodás felszámolását - már nem lehetett visszafordítani. Az 1956-os forradalom után következett a kollektivizálás második szakasza. Az 53-56 között kilépett parasztokra újból jelentős politikai nyomás gyakoroltak visszalépésük érdekében. Különösen a kétlakiak - akik többsége a bányászatban dolgozott - kerültek nehéz döntési helyzetbe. Munkahelyük megtartása érdekében, vagy felajánlották az államnak tulajdonukat, vagy valamelyik családtagjuk visszalépésével vitték be maradék földtulajdonukat. Az 1960-as év végéig visszalépett mintegy 67 fő -többnyire családtagok - 390 katasztrális holddal növelték a közös területet. Az 1961 januárjában készült összesítés alapján a Szabadság Tszcs 1070 kat. holdnyi területtel rendelkezett. Ebben az 1953 előtt bevitt maradvány 325 kat. holdat tett ki, továbbá 181 kat. hold az államnak felajánlott földekből , és mintegy 173 kat. hold un. tsz egyéb kategóriába sorolt területből tevődött össze. Ezzel valójában befejeződött Bánhidán a kisparaszti gazdálkodás, és Elek János elnök, Megyeri Imréné főkönyvelő irányításával folytatódott a kollektív gazdálkodás. A folyamat országos méretekben is hasonló eredménnyel zárult, és 1961 febr. 17-i MSZMP KB. határozatában meghirdette a termelőszövetkezeti mozgalom győzelmét. 

Az emlékező leszármazottak számára két  táblázatban bemutatjuk Izing Mihály kutatásának eredményeit.